Hát ismét munkába álltam.
A 3. kurzus témái közelebb állnak hozzám. Remélem ez megadja a kezdő lendületet.
Máris feltöltöttem egy hangeffektet (próbaként), amit az október 23-i műsorhoz vágtam össze. Még nem adom le feladatként, mert a műsorban szereplő összes megvágott effektet és zeneszámot fel szeretném tölteni, és magát a műsor forgatókönyvét, prezentációját is. 4. osztályos gyerekeim nagyon élvezték a dramatikus játékot, az előadásnak nagy sikere volt.
2010. február 4., csütörtök
2010. január 12., kedd
Web 2.0-ás eszközök bemutatása
Kettőt kellett kiválasztani. Az egyik kézenfekvő volt, mert már használom, ez a Blog – Webnapló. A másikon sokat gondolkodtam, mert elég tájékozatlan vagyok, végül is a gyerekekkel elég sokat keresgélünk a Wikipédián, legyen ez a másik.
Blog
1.Webnapló, mely lényege, hogy saját bejegyzéseinket az Interneten publikáljuk, az olvasók pedig megjegyzéseket fűzhetnek hozzá.
2. Fogalmazás tantárgyhoz választottam 4. osztályban a Napló témakör tanításához azon egyszerű oknál fogva, hogy elektronikusan valósítsunk meg egy naplót.
3. Pedagógiai célként:
új ismeret szerzése, alkalmazása
önálló tanulási képesség fejlesztése,
figyelemfelkeltés, motiválás
web alapú alapkompetenciák fejlesztése J
célokat határoztam meg.
4.
Fogalmazás órán új ismeretként vesszük a napló fogalmát, formai elemeit (összehasonlítás Csics Gyula 1956-os naplójával, amit már feldolgoztunk az okt. 23-i műsor kapcsán).
Informatika órán frontálisan, kivetítve minden tanulónak létrehozunk egy blogot. Megtanuljuk az új bejegyzés készítését.
Otthoni munka keretében a tanulók önállóan vezetik naplójukat.
A számítástechnika teremben tartott fogalmazás órán értékeljük a produktumokat, megtanulunk hozzászólást írni, kiválasztani néhány blogot rendszeres olvasásra, képet feltölteni, egyáltalán kezelni a rendszert.
Majd útjára bocsájtom az egészet, néhány fogékony gyerek biztosan tovább gondozza naplóját, nem csak chat-en, hanem ebben a formában is kapcsolatot tart a másikkal.
5.
Mivel informatika tanár is vagyok, ezért segítségre nincs szükségem.
A technikai háttér adott. Számítástechnikai szaktanterem, minden tanteremben interneteléréssel rendelkező szg., úgyszintén a napköziben és a könyvtárban szabadon hozzáférhetően. Az osztály 50%-ának van otthoni internetelérése.
Ennek az eszköznek másik alkalmazási területét biztosan alkalmazni fogom az ECDL szakkörösök esetében. Heti egy alkalommal találkozunk csak, a visszajáró tanulókkal való kapcsolattartásra, házi feladatok leadására szuper lehetőség. Így a szakkörön nem kell a drága időt az értékelésre fordítani, mindenki személyre szabottan megkapja a saját blogjában.
Wikipédia
1.Szabadon szerkeszthető nyílt enciklopédia. A magyar változata is rengeteg szócikket tartalmaz, általában megbízható ismereteket nyújt.
2. Magyar irodalom alsós történelmi olvasmányaihoz gyakran használjuk, mivel fogalommagyarázatát képek segítik.
Nyelvtan órán a szinonima, helyesírási szótárakat alkalmazzuk, illetve nyelvtani fogalmakat keresünk.
3. Pedagógiai célok:
új ismeret szerzése,
ismeretek alkalmazása,
önálló tanulási képesség fejlesztése,
figyelemfelkeltés, motiválás
csoportmunka fejlesztése
4. Minden munkaformában alkalmaztuk már.
5. Tantermünkben interneteléréssel rendelkező számítógép van, amit általában szervezett keretek között használhatnak a tanulók.
Újra munkában
Nehezen fogtam újra a munkához.
Az 1. modult végre szeretném befejezni.
A modulzáró tesztet 6. próbálkozásra megírtam 96%-ra, itt be is fejeztem. Gondolom nem követelmény a 100%.
Megjegyzem ez alatt a két óra alatt tanultam a legtöbbet. Már lyukas a fejem. Az elolvasott dolgokról van fogalmam, de pontos ismereteim nem.
Még az utolsó feladat vár megoldásra, a TC01A04, aztán nekilendülök a 2. modulnak. Már a harmadiknál kellene tartanom.
Az 1. modult végre szeretném befejezni.
A modulzáró tesztet 6. próbálkozásra megírtam 96%-ra, itt be is fejeztem. Gondolom nem követelmény a 100%.
Megjegyzem ez alatt a két óra alatt tanultam a legtöbbet. Már lyukas a fejem. Az elolvasott dolgokról van fogalmam, de pontos ismereteim nem.
Még az utolsó feladat vár megoldásra, a TC01A04, aztán nekilendülök a 2. modulnak. Már a harmadiknál kellene tartanom.
2009. november 22., vasárnap
tc01A01
Összefoglaló az együttműködés tapasztalatairól
Azzal kezdem, hogy nagyon bátortalannak érzem magam a fórumos megnyilatkozásokban. Ellentétben azzal, hogy a munkahelyemen, vagy más ismerős közegben mindig elmondom a véleményemet, és nem is csomagolom feltétlenül tetszetős formába.
Ezt bizonyítja, hogy az Agórán kigyűjtött hozzászólásaim igen csekély számúak, és azok sem túl lényegesek:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?id=183&course=43
A szakmai vitákba egyelőre nem szálltam be. Mindenki olyan okosakat ír, és nekem mintha egészen más tapasztalataim lennének. Valószínű azért, mert az alsó tagozat elég távol áll a középiskolai korosztálytól. Ha lesz mondanivalóm, most már a bátortalanság nem fog visszatartani.
A munka során megismertem a csoporttársak egy részét, olvastam hozzászólásaikat, blogjaikat (fel is iratkoztam rendszeres olvasónak). És megtört a jég. A csoportfórumon már bátrabban kommunikáltam, de ahogy visszaolvasom a hozzászólásaimat, inkább a feladatok értelmezésére, a technikai megvalósításokra vonatkoznak, semmi érdekes:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?id=183&course=49
Ugyan nyitottam egy új témát, de ez is technikai jellegű, bár elég sok hozzászólás született:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?course=49&id=183&mode=discussions
A blogom talán jobb képet mutat. Bár ebből kiderül, hogy a tanulással még nem sokat foglalkoztam, az apró feladatokat nem oldottam meg. Azért látszik némi munka (kérdőívek kiértékelése). http://tenegengyili.blogspot.com/
Mások blogjait olvasva 1-2-höz szóltam hozzá, itt is bátrabbnak kell lennem. Az idő. Csak átfutom a bejegyzéseket.
A levelezés még mindig nem tiszta előttem a Tenegenen. Ebben segíthetnél. Az üzenőfalat kipróbáltam, de nem használom.
Tehát van még tennivalóm.
Kissné Gyúró Ilona
Azzal kezdem, hogy nagyon bátortalannak érzem magam a fórumos megnyilatkozásokban. Ellentétben azzal, hogy a munkahelyemen, vagy más ismerős közegben mindig elmondom a véleményemet, és nem is csomagolom feltétlenül tetszetős formába.
Ezt bizonyítja, hogy az Agórán kigyűjtött hozzászólásaim igen csekély számúak, és azok sem túl lényegesek:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?id=183&course=43
A szakmai vitákba egyelőre nem szálltam be. Mindenki olyan okosakat ír, és nekem mintha egészen más tapasztalataim lennének. Valószínű azért, mert az alsó tagozat elég távol áll a középiskolai korosztálytól. Ha lesz mondanivalóm, most már a bátortalanság nem fog visszatartani.
A munka során megismertem a csoporttársak egy részét, olvastam hozzászólásaikat, blogjaikat (fel is iratkoztam rendszeres olvasónak). És megtört a jég. A csoportfórumon már bátrabban kommunikáltam, de ahogy visszaolvasom a hozzászólásaimat, inkább a feladatok értelmezésére, a technikai megvalósításokra vonatkoznak, semmi érdekes:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?id=183&course=49
Ugyan nyitottam egy új témát, de ez is technikai jellegű, bár elég sok hozzászólás született:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?course=49&id=183&mode=discussions
A blogom talán jobb képet mutat. Bár ebből kiderül, hogy a tanulással még nem sokat foglalkoztam, az apró feladatokat nem oldottam meg. Azért látszik némi munka (kérdőívek kiértékelése). http://tenegengyili.blogspot.com/
Mások blogjait olvasva 1-2-höz szóltam hozzá, itt is bátrabbnak kell lennem. Az idő. Csak átfutom a bejegyzéseket.
A levelezés még mindig nem tiszta előttem a Tenegenen. Ebben segíthetnél. Az üzenőfalat kipróbáltam, de nem használom.
Tehát van még tennivalóm.
Kissné Gyúró Ilona
2009. november 18., szerda
Áttekintés
Kedves naplóm :-).
Kicsit korábban felkeltem, hogy áttekintsem az eddigi tevékenységemet, napközben, sajnos mostanában este sincs erre időm. Sűrűn élek.
Újra kitöltöttem a kérdőíveket. Az első hetinél határozott javulást tapasztalok.
A 2-3. hetinél több esetben is visszaesést, ami azt bizonyítja, hogy először nagy mellénnyel kitöltöttem, és miután átfutottam a tananyagot, rájöttem, hogy igen hiányosak az ismereteim.
Kitöltöttem a 4. hetit is, itt már óvatosabb voltam, bár a multimédiáról talán bővebbek az ismereteim, és úgy látom, a tananyag is közelebb áll hozzám.
A tudásszintemet akkor tudom elmélyíteni (erre már rájöttem), ha nem csak átfutom a tananyagokat, hanem tényleg nekiülök, és az apró feladatokat is elvégzem.
Ezek a web2-es eszközök még felfedezésre várnak. Jó, hogy módosult a határidő, mert így lelkiismeretfurdalás nélkül tudok foglalkozni a témával.
Kicsit korábban felkeltem, hogy áttekintsem az eddigi tevékenységemet, napközben, sajnos mostanában este sincs erre időm. Sűrűn élek.
Újra kitöltöttem a kérdőíveket. Az első hetinél határozott javulást tapasztalok.
A 2-3. hetinél több esetben is visszaesést, ami azt bizonyítja, hogy először nagy mellénnyel kitöltöttem, és miután átfutottam a tananyagot, rájöttem, hogy igen hiányosak az ismereteim.
Kitöltöttem a 4. hetit is, itt már óvatosabb voltam, bár a multimédiáról talán bővebbek az ismereteim, és úgy látom, a tananyag is közelebb áll hozzám.
A tudásszintemet akkor tudom elmélyíteni (erre már rájöttem), ha nem csak átfutom a tananyagokat, hanem tényleg nekiülök, és az apró feladatokat is elvégzem.
Ezek a web2-es eszközök még felfedezésre várnak. Jó, hogy módosult a határidő, mert így lelkiismeretfurdalás nélkül tudok foglalkozni a témával.
2009. november 15., vasárnap
Csoportfeladat
Valahogy ez nagyon nehezen ment nekem.
Most itt a végeredmény.
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?
A 13-18 éves korosztály tanulási szokásait nem ismerem, főleg alsósokat tanítok.
Az ő tanulási szokásaikat igen is ismerem, igyekszem alakítani is rajta, hogy minél hatékonyabb legyen. Alsó tagozatban kell megtanítani őket, hogyan kell tanulni. Itt még nehéz elkülöníteni, hogy az otthoni munkából mi a gyerek, és mi a szülő munkája. Sok szülő úgy gondolja, hogy az alsós tananyagot ő is el tudja sajátíttatni gyerekével, sokszor előre dolgoznak, így a gyerek szuper képet mutat az iskolában. Aztán úgy 4. osztályra kiderül, hogy a befektetett energia egyszer csak nem hozza az eredményeket. A gyerek önállótlan lesz, ismeretlen helyzetekben osztálytársai jobban teljesítenek, stb. Aztán jön a magasabb iskolatípus, ahol a tananyagot már kevés szülő tudja követni, nemhogy magyarázni. És itt magára hagyják gyereküket, esetleg különórákkal pótolják.
De ez nem ennek a fórumnak a témája.
Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
Az eddig is tudtam, hogy folyton az msn-en lógnak, és közösségi oldalakon élik világukat, hogy játszanak, hogy zenét hallgatnak és letöltenek, stb. de többet nem.
Éppen ezért nekem nagyon tanulságos volt az ezervalahány kérdőív kiértékelése.
Nem gondoltam, hogy ilyen sok családnak van otthoni internet-elérése. Ezért főleg otthon interneteznek, de az iskola a 2. hely.
A szokásokban településtípusonként nincs lényeges eltérés. Érdekes lenne más szempontok alapján is elemezni.
Szívesen böngésznek rádió és tv műsorokat, gondolom az újságot helyettesíti. De a sport, hírek, divat, közösségi oldalak is nyerők.
A zene hallgatása, letöltése nagyon népszerű, ezt követi a videó, film, játék.
Tanuláshoz nem használja közel 20% (szűz terület). Viszont sokan a wikipédiát, kiegészítő anyagokat gyűjtenek, nyelvtanuláshoz is. Igen is használják az internetet tanuláshoz. És naaagyon kevés a tanárokkal való kapcsolattartás és a sulinet. A sulinetbe komoly pénzeket fektettek. Miért nem népszerű?, vagy ezt már írta valamelyikőtök?
Itt vetődik fel bennem, hogy a tanárok többsége nem ugrott a diákokkal együtt. Az, hogy elvégeznek ilyen-olyan tanfolyamot, még nem jelenti azt, hogy aktív használókká válnak. Mintha lekéstük volna a csatlakozást.
Az ügyintés kullog leghátul a menetrenden kívül. Ki van lemaradva? A szolgáltató vagy a felhasználó?
És szembetűnő még, hogy a blogot, fórumot nem igen ismerik, nem használják.
• Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
A virtuális közösségek nagyon fontosak számukra. Az enyémek versenyeznek, hogy kinek hány ismerőse van (ők a kisebbek), milyen képeket töltöttek fel, stb. Mindennapos téma.
Ahogy egyre nagyobb gépelési sebességre tesznek szert, első helyre ugrik az msn, chat.
Azt hiszem Judit mondta, hogy e-mail címre csak a regisztrációhoz van inkább szükségük, nem gondozzák naponta a postaládájukat. Én is így látom. De elkülöníteném a közösségen belüli levelezést a levelező programostól. Ez utóbbit szinte nem használják. Nálunk felnőttekkel ez inkább fordítva van.
• Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
Általában 1-2, vagy 2-4 órát lógnak a hálón. Nagyon soknak tartom.
Ezt a be vannak kapcsolva nem szó szerint a számítógépre értem, mert mindennapos beszélgetéseiknek is állandó témája, irányítja, motiválja tetteiket, meghatározza életvitelüket. A legtöbb információt internetről szerzik, része az életüknek.
Be vannak, kapcsolva, rá vannak kattanva.
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Amit írtatok, mind tetszik.
Én a negyedikesekkel főleg a Wikipédiát, a szótárakat használom, de egész jól kezelik már a Google-ban a kulcsszavas keresést. Persze nehezen igazodnak el a találati listában, ebben sokat segítek.
Most itt a végeredmény.
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?
A 13-18 éves korosztály tanulási szokásait nem ismerem, főleg alsósokat tanítok.
Az ő tanulási szokásaikat igen is ismerem, igyekszem alakítani is rajta, hogy minél hatékonyabb legyen. Alsó tagozatban kell megtanítani őket, hogyan kell tanulni. Itt még nehéz elkülöníteni, hogy az otthoni munkából mi a gyerek, és mi a szülő munkája. Sok szülő úgy gondolja, hogy az alsós tananyagot ő is el tudja sajátíttatni gyerekével, sokszor előre dolgoznak, így a gyerek szuper képet mutat az iskolában. Aztán úgy 4. osztályra kiderül, hogy a befektetett energia egyszer csak nem hozza az eredményeket. A gyerek önállótlan lesz, ismeretlen helyzetekben osztálytársai jobban teljesítenek, stb. Aztán jön a magasabb iskolatípus, ahol a tananyagot már kevés szülő tudja követni, nemhogy magyarázni. És itt magára hagyják gyereküket, esetleg különórákkal pótolják.
De ez nem ennek a fórumnak a témája.
Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
Az eddig is tudtam, hogy folyton az msn-en lógnak, és közösségi oldalakon élik világukat, hogy játszanak, hogy zenét hallgatnak és letöltenek, stb. de többet nem.
Éppen ezért nekem nagyon tanulságos volt az ezervalahány kérdőív kiértékelése.
Nem gondoltam, hogy ilyen sok családnak van otthoni internet-elérése. Ezért főleg otthon interneteznek, de az iskola a 2. hely.
A szokásokban településtípusonként nincs lényeges eltérés. Érdekes lenne más szempontok alapján is elemezni.
Szívesen böngésznek rádió és tv műsorokat, gondolom az újságot helyettesíti. De a sport, hírek, divat, közösségi oldalak is nyerők.
A zene hallgatása, letöltése nagyon népszerű, ezt követi a videó, film, játék.
Tanuláshoz nem használja közel 20% (szűz terület). Viszont sokan a wikipédiát, kiegészítő anyagokat gyűjtenek, nyelvtanuláshoz is. Igen is használják az internetet tanuláshoz. És naaagyon kevés a tanárokkal való kapcsolattartás és a sulinet. A sulinetbe komoly pénzeket fektettek. Miért nem népszerű?, vagy ezt már írta valamelyikőtök?
Itt vetődik fel bennem, hogy a tanárok többsége nem ugrott a diákokkal együtt. Az, hogy elvégeznek ilyen-olyan tanfolyamot, még nem jelenti azt, hogy aktív használókká válnak. Mintha lekéstük volna a csatlakozást.
Az ügyintés kullog leghátul a menetrenden kívül. Ki van lemaradva? A szolgáltató vagy a felhasználó?
És szembetűnő még, hogy a blogot, fórumot nem igen ismerik, nem használják.
• Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
A virtuális közösségek nagyon fontosak számukra. Az enyémek versenyeznek, hogy kinek hány ismerőse van (ők a kisebbek), milyen képeket töltöttek fel, stb. Mindennapos téma.
Ahogy egyre nagyobb gépelési sebességre tesznek szert, első helyre ugrik az msn, chat.
Azt hiszem Judit mondta, hogy e-mail címre csak a regisztrációhoz van inkább szükségük, nem gondozzák naponta a postaládájukat. Én is így látom. De elkülöníteném a közösségen belüli levelezést a levelező programostól. Ez utóbbit szinte nem használják. Nálunk felnőttekkel ez inkább fordítva van.
• Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
Általában 1-2, vagy 2-4 órát lógnak a hálón. Nagyon soknak tartom.
Ezt a be vannak kapcsolva nem szó szerint a számítógépre értem, mert mindennapos beszélgetéseiknek is állandó témája, irányítja, motiválja tetteiket, meghatározza életvitelüket. A legtöbb információt internetről szerzik, része az életüknek.
Be vannak, kapcsolva, rá vannak kattanva.
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Amit írtatok, mind tetszik.
Én a negyedikesekkel főleg a Wikipédiát, a szótárakat használom, de egész jól kezelik már a Google-ban a kulcsszavas keresést. Persze nehezen igazodnak el a találati listában, ebben sokat segítek.
Kisördög
:-)))
Ezt az egész bejegyzést képzeljétek el egy naaagy mosolygó fejben (inkább kacagó).
A településtípusonkénti internethasználati szokások összehasonlításakor arra a következtetésre jutottam, hogy lényeges eltérés nincs (Budapest, nagy város, kis város, kis falu).
Persze a tartalmakat nem ismerem, de a szokások ugyanazt mutatják.
Az Internet eltűnteti a sokat emlegetett hátrányokat? :-)
Ezt az egész bejegyzést képzeljétek el egy naaagy mosolygó fejben (inkább kacagó).
A településtípusonkénti internethasználati szokások összehasonlításakor arra a következtetésre jutottam, hogy lényeges eltérés nincs (Budapest, nagy város, kis város, kis falu).
Persze a tartalmakat nem ismerem, de a szokások ugyanazt mutatják.
Az Internet eltűnteti a sokat emlegetett hátrányokat? :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
