Összefoglaló az együttműködés tapasztalatairól
Azzal kezdem, hogy nagyon bátortalannak érzem magam a fórumos megnyilatkozásokban. Ellentétben azzal, hogy a munkahelyemen, vagy más ismerős közegben mindig elmondom a véleményemet, és nem is csomagolom feltétlenül tetszetős formába.
Ezt bizonyítja, hogy az Agórán kigyűjtött hozzászólásaim igen csekély számúak, és azok sem túl lényegesek:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?id=183&course=43
A szakmai vitákba egyelőre nem szálltam be. Mindenki olyan okosakat ír, és nekem mintha egészen más tapasztalataim lennének. Valószínű azért, mert az alsó tagozat elég távol áll a középiskolai korosztálytól. Ha lesz mondanivalóm, most már a bátortalanság nem fog visszatartani.
A munka során megismertem a csoporttársak egy részét, olvastam hozzászólásaikat, blogjaikat (fel is iratkoztam rendszeres olvasónak). És megtört a jég. A csoportfórumon már bátrabban kommunikáltam, de ahogy visszaolvasom a hozzászólásaimat, inkább a feladatok értelmezésére, a technikai megvalósításokra vonatkoznak, semmi érdekes:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?id=183&course=49
Ugyan nyitottam egy új témát, de ez is technikai jellegű, bár elég sok hozzászólás született:
http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/forum/user.php?course=49&id=183&mode=discussions
A blogom talán jobb képet mutat. Bár ebből kiderül, hogy a tanulással még nem sokat foglalkoztam, az apró feladatokat nem oldottam meg. Azért látszik némi munka (kérdőívek kiértékelése). http://tenegengyili.blogspot.com/
Mások blogjait olvasva 1-2-höz szóltam hozzá, itt is bátrabbnak kell lennem. Az idő. Csak átfutom a bejegyzéseket.
A levelezés még mindig nem tiszta előttem a Tenegenen. Ebben segíthetnél. Az üzenőfalat kipróbáltam, de nem használom.
Tehát van még tennivalóm.
Kissné Gyúró Ilona
2009. november 22., vasárnap
2009. november 18., szerda
Áttekintés
Kedves naplóm :-).
Kicsit korábban felkeltem, hogy áttekintsem az eddigi tevékenységemet, napközben, sajnos mostanában este sincs erre időm. Sűrűn élek.
Újra kitöltöttem a kérdőíveket. Az első hetinél határozott javulást tapasztalok.
A 2-3. hetinél több esetben is visszaesést, ami azt bizonyítja, hogy először nagy mellénnyel kitöltöttem, és miután átfutottam a tananyagot, rájöttem, hogy igen hiányosak az ismereteim.
Kitöltöttem a 4. hetit is, itt már óvatosabb voltam, bár a multimédiáról talán bővebbek az ismereteim, és úgy látom, a tananyag is közelebb áll hozzám.
A tudásszintemet akkor tudom elmélyíteni (erre már rájöttem), ha nem csak átfutom a tananyagokat, hanem tényleg nekiülök, és az apró feladatokat is elvégzem.
Ezek a web2-es eszközök még felfedezésre várnak. Jó, hogy módosult a határidő, mert így lelkiismeretfurdalás nélkül tudok foglalkozni a témával.
Kicsit korábban felkeltem, hogy áttekintsem az eddigi tevékenységemet, napközben, sajnos mostanában este sincs erre időm. Sűrűn élek.
Újra kitöltöttem a kérdőíveket. Az első hetinél határozott javulást tapasztalok.
A 2-3. hetinél több esetben is visszaesést, ami azt bizonyítja, hogy először nagy mellénnyel kitöltöttem, és miután átfutottam a tananyagot, rájöttem, hogy igen hiányosak az ismereteim.
Kitöltöttem a 4. hetit is, itt már óvatosabb voltam, bár a multimédiáról talán bővebbek az ismereteim, és úgy látom, a tananyag is közelebb áll hozzám.
A tudásszintemet akkor tudom elmélyíteni (erre már rájöttem), ha nem csak átfutom a tananyagokat, hanem tényleg nekiülök, és az apró feladatokat is elvégzem.
Ezek a web2-es eszközök még felfedezésre várnak. Jó, hogy módosult a határidő, mert így lelkiismeretfurdalás nélkül tudok foglalkozni a témával.
2009. november 15., vasárnap
Csoportfeladat
Valahogy ez nagyon nehezen ment nekem.
Most itt a végeredmény.
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?
A 13-18 éves korosztály tanulási szokásait nem ismerem, főleg alsósokat tanítok.
Az ő tanulási szokásaikat igen is ismerem, igyekszem alakítani is rajta, hogy minél hatékonyabb legyen. Alsó tagozatban kell megtanítani őket, hogyan kell tanulni. Itt még nehéz elkülöníteni, hogy az otthoni munkából mi a gyerek, és mi a szülő munkája. Sok szülő úgy gondolja, hogy az alsós tananyagot ő is el tudja sajátíttatni gyerekével, sokszor előre dolgoznak, így a gyerek szuper képet mutat az iskolában. Aztán úgy 4. osztályra kiderül, hogy a befektetett energia egyszer csak nem hozza az eredményeket. A gyerek önállótlan lesz, ismeretlen helyzetekben osztálytársai jobban teljesítenek, stb. Aztán jön a magasabb iskolatípus, ahol a tananyagot már kevés szülő tudja követni, nemhogy magyarázni. És itt magára hagyják gyereküket, esetleg különórákkal pótolják.
De ez nem ennek a fórumnak a témája.
Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
Az eddig is tudtam, hogy folyton az msn-en lógnak, és közösségi oldalakon élik világukat, hogy játszanak, hogy zenét hallgatnak és letöltenek, stb. de többet nem.
Éppen ezért nekem nagyon tanulságos volt az ezervalahány kérdőív kiértékelése.
Nem gondoltam, hogy ilyen sok családnak van otthoni internet-elérése. Ezért főleg otthon interneteznek, de az iskola a 2. hely.
A szokásokban településtípusonként nincs lényeges eltérés. Érdekes lenne más szempontok alapján is elemezni.
Szívesen böngésznek rádió és tv műsorokat, gondolom az újságot helyettesíti. De a sport, hírek, divat, közösségi oldalak is nyerők.
A zene hallgatása, letöltése nagyon népszerű, ezt követi a videó, film, játék.
Tanuláshoz nem használja közel 20% (szűz terület). Viszont sokan a wikipédiát, kiegészítő anyagokat gyűjtenek, nyelvtanuláshoz is. Igen is használják az internetet tanuláshoz. És naaagyon kevés a tanárokkal való kapcsolattartás és a sulinet. A sulinetbe komoly pénzeket fektettek. Miért nem népszerű?, vagy ezt már írta valamelyikőtök?
Itt vetődik fel bennem, hogy a tanárok többsége nem ugrott a diákokkal együtt. Az, hogy elvégeznek ilyen-olyan tanfolyamot, még nem jelenti azt, hogy aktív használókká válnak. Mintha lekéstük volna a csatlakozást.
Az ügyintés kullog leghátul a menetrenden kívül. Ki van lemaradva? A szolgáltató vagy a felhasználó?
És szembetűnő még, hogy a blogot, fórumot nem igen ismerik, nem használják.
• Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
A virtuális közösségek nagyon fontosak számukra. Az enyémek versenyeznek, hogy kinek hány ismerőse van (ők a kisebbek), milyen képeket töltöttek fel, stb. Mindennapos téma.
Ahogy egyre nagyobb gépelési sebességre tesznek szert, első helyre ugrik az msn, chat.
Azt hiszem Judit mondta, hogy e-mail címre csak a regisztrációhoz van inkább szükségük, nem gondozzák naponta a postaládájukat. Én is így látom. De elkülöníteném a közösségen belüli levelezést a levelező programostól. Ez utóbbit szinte nem használják. Nálunk felnőttekkel ez inkább fordítva van.
• Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
Általában 1-2, vagy 2-4 órát lógnak a hálón. Nagyon soknak tartom.
Ezt a be vannak kapcsolva nem szó szerint a számítógépre értem, mert mindennapos beszélgetéseiknek is állandó témája, irányítja, motiválja tetteiket, meghatározza életvitelüket. A legtöbb információt internetről szerzik, része az életüknek.
Be vannak, kapcsolva, rá vannak kattanva.
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Amit írtatok, mind tetszik.
Én a negyedikesekkel főleg a Wikipédiát, a szótárakat használom, de egész jól kezelik már a Google-ban a kulcsszavas keresést. Persze nehezen igazodnak el a találati listában, ebben sokat segítek.
Most itt a végeredmény.
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?
A 13-18 éves korosztály tanulási szokásait nem ismerem, főleg alsósokat tanítok.
Az ő tanulási szokásaikat igen is ismerem, igyekszem alakítani is rajta, hogy minél hatékonyabb legyen. Alsó tagozatban kell megtanítani őket, hogyan kell tanulni. Itt még nehéz elkülöníteni, hogy az otthoni munkából mi a gyerek, és mi a szülő munkája. Sok szülő úgy gondolja, hogy az alsós tananyagot ő is el tudja sajátíttatni gyerekével, sokszor előre dolgoznak, így a gyerek szuper képet mutat az iskolában. Aztán úgy 4. osztályra kiderül, hogy a befektetett energia egyszer csak nem hozza az eredményeket. A gyerek önállótlan lesz, ismeretlen helyzetekben osztálytársai jobban teljesítenek, stb. Aztán jön a magasabb iskolatípus, ahol a tananyagot már kevés szülő tudja követni, nemhogy magyarázni. És itt magára hagyják gyereküket, esetleg különórákkal pótolják.
De ez nem ennek a fórumnak a témája.
Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
Az eddig is tudtam, hogy folyton az msn-en lógnak, és közösségi oldalakon élik világukat, hogy játszanak, hogy zenét hallgatnak és letöltenek, stb. de többet nem.
Éppen ezért nekem nagyon tanulságos volt az ezervalahány kérdőív kiértékelése.
Nem gondoltam, hogy ilyen sok családnak van otthoni internet-elérése. Ezért főleg otthon interneteznek, de az iskola a 2. hely.
A szokásokban településtípusonként nincs lényeges eltérés. Érdekes lenne más szempontok alapján is elemezni.
Szívesen böngésznek rádió és tv műsorokat, gondolom az újságot helyettesíti. De a sport, hírek, divat, közösségi oldalak is nyerők.
A zene hallgatása, letöltése nagyon népszerű, ezt követi a videó, film, játék.
Tanuláshoz nem használja közel 20% (szűz terület). Viszont sokan a wikipédiát, kiegészítő anyagokat gyűjtenek, nyelvtanuláshoz is. Igen is használják az internetet tanuláshoz. És naaagyon kevés a tanárokkal való kapcsolattartás és a sulinet. A sulinetbe komoly pénzeket fektettek. Miért nem népszerű?, vagy ezt már írta valamelyikőtök?
Itt vetődik fel bennem, hogy a tanárok többsége nem ugrott a diákokkal együtt. Az, hogy elvégeznek ilyen-olyan tanfolyamot, még nem jelenti azt, hogy aktív használókká válnak. Mintha lekéstük volna a csatlakozást.
Az ügyintés kullog leghátul a menetrenden kívül. Ki van lemaradva? A szolgáltató vagy a felhasználó?
És szembetűnő még, hogy a blogot, fórumot nem igen ismerik, nem használják.
• Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
A virtuális közösségek nagyon fontosak számukra. Az enyémek versenyeznek, hogy kinek hány ismerőse van (ők a kisebbek), milyen képeket töltöttek fel, stb. Mindennapos téma.
Ahogy egyre nagyobb gépelési sebességre tesznek szert, első helyre ugrik az msn, chat.
Azt hiszem Judit mondta, hogy e-mail címre csak a regisztrációhoz van inkább szükségük, nem gondozzák naponta a postaládájukat. Én is így látom. De elkülöníteném a közösségen belüli levelezést a levelező programostól. Ez utóbbit szinte nem használják. Nálunk felnőttekkel ez inkább fordítva van.
• Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
Általában 1-2, vagy 2-4 órát lógnak a hálón. Nagyon soknak tartom.
Ezt a be vannak kapcsolva nem szó szerint a számítógépre értem, mert mindennapos beszélgetéseiknek is állandó témája, irányítja, motiválja tetteiket, meghatározza életvitelüket. A legtöbb információt internetről szerzik, része az életüknek.
Be vannak, kapcsolva, rá vannak kattanva.
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Amit írtatok, mind tetszik.
Én a negyedikesekkel főleg a Wikipédiát, a szótárakat használom, de egész jól kezelik már a Google-ban a kulcsszavas keresést. Persze nehezen igazodnak el a találati listában, ebben sokat segítek.
Kisördög
:-)))
Ezt az egész bejegyzést képzeljétek el egy naaagy mosolygó fejben (inkább kacagó).
A településtípusonkénti internethasználati szokások összehasonlításakor arra a következtetésre jutottam, hogy lényeges eltérés nincs (Budapest, nagy város, kis város, kis falu).
Persze a tartalmakat nem ismerem, de a szokások ugyanazt mutatják.
Az Internet eltűnteti a sokat emlegetett hátrányokat? :-)
Ezt az egész bejegyzést képzeljétek el egy naaagy mosolygó fejben (inkább kacagó).
A településtípusonkénti internethasználati szokások összehasonlításakor arra a következtetésre jutottam, hogy lényeges eltérés nincs (Budapest, nagy város, kis város, kis falu).
Persze a tartalmakat nem ismerem, de a szokások ugyanazt mutatják.
Az Internet eltűnteti a sokat emlegetett hátrányokat? :-)
2009. november 14., szombat
kérdőív településtípus bontásban
A csoportfeladat beadása közben (Netgeneráció) ötletként merült fel, hogy értékeljük a kérdőíveket különböző bontásban. Kíváncsi voltam a településtípusonkénti eltérő szokásokra. Mivel csak 10 saját tanulóm töltötte ki a kérdőívet, gondoltam megnézem az összeset. Lehet, hogy fölösleges munkát végeztem, mert a Tenegen portálon a kérdőívek kiértékelését biztosan egyszerűbben is meg lehet oldani.
Egyelőre lássuk a grafikonokat.
Az 1054 db-os állapotról készült az elemzés. Szerencsés, hogy minden településtípusból 200-an felül töltöttek ki kérdőívet.
A kérdőívet kitöltők 95%-ának van otthon internete. Általában otthon, illetve otthon és az iskolában interneteznek. Ezeket nem volt értelme településtípusonként is megnézni.
(Hol vannak az e-Magyarország pontok és a teleházak? Úgy látszik téves irányvonal volt.)
A legtöbben 1-2, vagy 2-4 órát interneteznek naponta. Lényeges eltérést nem látok. A budapestiek nem érik be 1 óránál kevesebbel, a kis faluban lakók 16%-ának ennyi is elég. Itt 10%-tól nagyobb az eltérés. Továbbra is azokat az eseteket jegyzem meg, ahol ez teljesül.
Számomra meglepő volt, hogy a mozi/tv műsorokat böngészik a legtöbben. Valószínű újságok előfizetésére már nem telik, vagy minek, ha interneten is megnézhető? Ennyire nagy a kötődés a tv-hez?
A sport még nagyon népszerű, budapestieknél ott a -10%.
Egyiket sem választotta több, mint 10%. A következő mezőt igen kevesen töltötték ki, úgyhogy az ő internetezési szokásaikat biztosan nem ismerjük.
A zene letöltése a legnépszerűbb, mindenhol 80% fölötti. Ezt a videó letöltés követi.
A budapestieknél sokkal több a saját weboldal, de még ezt is alacsonynak tartom (26%). Valószínű ezt is meg kell tanítani az iskolában. Én már próbálkozom.
Kiugró az msn és a közösségi oldalakon való kapcsolattartás, és nagyon alacsony a blog, fórum.
Úgy érzékelem, a mai korosztálynak az internetezés szórakozás. Nem különítik el a dolgokat, mint mi, hanem együtt az egész. Tv, rádió amúgy is van, nyereményjáték sem jellemző. A gyűjtőmunkát nem tettem volna ebbe a kategóriába, de látszik, hogy van olyan népszerű, mint a filmnézés. Különösen a nagyvárosiak körében.
Tanuláshoz nem használja közel 20% (szűz terület).
Viszont sokan a wikipédiát, kiegészítő anyagokat gyűjtenek, nyelvtanuláshoz is. Igen is használják az internetet tanuláshoz.
És naaagyon kevés a tanárokkal való kapcsolattartás és a sulinet. A sulinetbe komoly pénzeket fektettek. Miért nem népszerű?
Itt vetődik fel bennem, hogy a tanárok többsége nem ugrott a diákokkal együtt. Az, hogy elvégeznek ilyen-olyan tanfolyamot, még nem jelenti azt, hogy aktív használókká válnak. Mintha lekéstük volna a csatlakozást.
20% egyáltalán nem. Egyedül még a menetrend haladta meg az 50%-ot.
Az alábbi mutatók -sok, vagy kevés - nem tudom megítélni. Ki van lemaradva? A szolgáltató vagy a felhasználó?
Rengetegnek tartom a csetelésre fordított időt. Tényleg jó lenne belelátni, hogy mi zajlik ilyenkor, de sok jó nem, az biztos. Vagy ez előítélet? Az enyémek hülyeségeket írnak egymásnak és egymásról, nem ritka a durva szóhasználat, a sértegetés. Pontosan ebből az időmennyiségből lehetne valamit a tanuláshoz visszaforgatni.
Ez a kérdéscsoport végül is összefoglalja a kérdőív tartalmát. Úgy gondolom, a hármas alatti értékek, az ügyintézés, a blogozás és fórumozás a legnépszerűtlenebbek. Valószínű azért is, mert nem ismerik.
Településtípusonként nem tapasztalható kiugróan eltérő internethasználási szokás, bár én azt vártam.
Egyelőre lássuk a grafikonokat.
Az 1054 db-os állapotról készült az elemzés. Szerencsés, hogy minden településtípusból 200-an felül töltöttek ki kérdőívet.
A kérdőívet kitöltők 95%-ának van otthon internete. Általában otthon, illetve otthon és az iskolában interneteznek. Ezeket nem volt értelme településtípusonként is megnézni.
(Hol vannak az e-Magyarország pontok és a teleházak? Úgy látszik téves irányvonal volt.)
A legtöbben 1-2, vagy 2-4 órát interneteznek naponta. Lényeges eltérést nem látok. A budapestiek nem érik be 1 óránál kevesebbel, a kis faluban lakók 16%-ának ennyi is elég. Itt 10%-tól nagyobb az eltérés. Továbbra is azokat az eseteket jegyzem meg, ahol ez teljesül.
Számomra meglepő volt, hogy a mozi/tv műsorokat böngészik a legtöbben. Valószínű újságok előfizetésére már nem telik, vagy minek, ha interneten is megnézhető? Ennyire nagy a kötődés a tv-hez?
A sport még nagyon népszerű, budapestieknél ott a -10%.
Egyiket sem választotta több, mint 10%. A következő mezőt igen kevesen töltötték ki, úgyhogy az ő internetezési szokásaikat biztosan nem ismerjük.
A zene letöltése a legnépszerűbb, mindenhol 80% fölötti. Ezt a videó letöltés követi.
A budapestieknél sokkal több a saját weboldal, de még ezt is alacsonynak tartom (26%). Valószínű ezt is meg kell tanítani az iskolában. Én már próbálkozom.
Kiugró az msn és a közösségi oldalakon való kapcsolattartás, és nagyon alacsony a blog, fórum.
Úgy érzékelem, a mai korosztálynak az internetezés szórakozás. Nem különítik el a dolgokat, mint mi, hanem együtt az egész. Tv, rádió amúgy is van, nyereményjáték sem jellemző. A gyűjtőmunkát nem tettem volna ebbe a kategóriába, de látszik, hogy van olyan népszerű, mint a filmnézés. Különösen a nagyvárosiak körében.
Tanuláshoz nem használja közel 20% (szűz terület).
Viszont sokan a wikipédiát, kiegészítő anyagokat gyűjtenek, nyelvtanuláshoz is. Igen is használják az internetet tanuláshoz.
És naaagyon kevés a tanárokkal való kapcsolattartás és a sulinet. A sulinetbe komoly pénzeket fektettek. Miért nem népszerű?
Itt vetődik fel bennem, hogy a tanárok többsége nem ugrott a diákokkal együtt. Az, hogy elvégeznek ilyen-olyan tanfolyamot, még nem jelenti azt, hogy aktív használókká válnak. Mintha lekéstük volna a csatlakozást.
20% egyáltalán nem. Egyedül még a menetrend haladta meg az 50%-ot.
Az alábbi mutatók -sok, vagy kevés - nem tudom megítélni. Ki van lemaradva? A szolgáltató vagy a felhasználó?
Rengetegnek tartom a csetelésre fordított időt. Tényleg jó lenne belelátni, hogy mi zajlik ilyenkor, de sok jó nem, az biztos. Vagy ez előítélet? Az enyémek hülyeségeket írnak egymásnak és egymásról, nem ritka a durva szóhasználat, a sértegetés. Pontosan ebből az időmennyiségből lehetne valamit a tanuláshoz visszaforgatni.
Ez a kérdéscsoport végül is összefoglalja a kérdőív tartalmát. Úgy gondolom, a hármas alatti értékek, az ügyintézés, a blogozás és fórumozás a legnépszerűtlenebbek. Valószínű azért is, mert nem ismerik.
A tanulás és a játék közel azonos fontosságot kapott, ami engem kissé megnyugtat. Amúgy a grafikon magáért beszél.
Településtípusonként nem tapasztalható kiugróan eltérő internethasználási szokás, bár én azt vártam.
Saját tanulóim (az a kevés) néhány esetben nem a fenti értékeket mutatják. Pl. Állandóan be vannak kapcsolva. Ügyintézés szinte semmi, csak a menetrend. Viszont magasabb a kiegészítő anyag keresése, saját prezentációhoz anyag gyűjtése.
Nagyon nagy disznóságnak tartják, ha valaki "lop" az internetről (70%), de az illegális letöltéseket nem tartják lopásnak. Hiszen azért van az internet.
A fenti elemzés során következő témában megpróbálom összefoglalni a csoportfeladathoz szükséges véleményemet.
A fenti elemzés során következő témában megpróbálom összefoglalni a csoportfeladathoz szükséges véleményemet.
Ez most egyszerre sok volt, de élveztem a munkát.
TC01A03CS Netgeneráció
Mivel zöméban alsó tagozatban tanítok, ezért nemigen ismerem a 13-18 évesek szokásait.
Most dolgozom az összes kérdőív kiértékelésén, ez segítséget ad majd. A kérdésekre ezután válaszolok. Még ma. Remélem.
Most dolgozom az összes kérdőív kiértékelésén, ez segítséget ad majd. A kérdésekre ezután válaszolok. Még ma. Remélem.
2009. november 13., péntek
tc01 csoportfeladat
Egy csomó dolog megfogalmazódott bennem.
Ha egy közös munkát kell leadnunk, akkor ismerni kell:
a résztvevőket
véleményüket, a feladat érdekében eddigi munkájukat- az adott feladatban ki vesz részt
és tényleg kell egy fórum, adott időpontban a közös vélemény kialakításához.
kell egy "okoska", aki mindezt összefoglalja
Az utolsó előtti pont akkor teljesülhet, ha mindenki megfelelő előkészítő munkát végzett. Kipróbáltuk a webkonferenciát, nem működött igazán, nem csak a technika, hanem az előzmények hiány miatt. Mivel ez egy kisérleti kurzus, próbáljunk már olyan technikát kialakítani, ami eredményes.
Én a részfeladatokat apróbb szösszenetekre bontanám. Aki azokat teljesítette, jogot szerez a csoportban, hogy a csoportvélemény kialakításában aktív szerepet vállalhasson.
Azért a délután még áll részemről.
Nem tudom, milyen hatásfokkal.
üdvili
2009. november 11., szerda
netgeneráció
TC01A03E
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?• Ismerjük-e internetezési szokásaikat? • Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek? • Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?” • Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Gyerekeim kis településen laknak, mégis a kérdőívet kitöltők közül 1 kivétellel mindenkinek van otthon internete. A nagyobb korosztály állandón be van kapcsolva, a kisebbek inkább az 1-2 órát jelölték be. Elmondás szerint ez sem mindennapos, hétvégén inkább többet. Még érvényesül a szülői kontroll.
Beszélnék először a negyedikesekről, mert ők az én osztályom, és elsőtől figyelemmel kísérem őket. 1-3 osztályban szakköri keretben heti 1 órában volt informatika játékosan. Mivel 4-5 gyerek részt vett és vesz a Mozaikos internetes tanulmányi versenyen, ezért egyik folyamatos munkánk volt ennek a felületnek a megismerése, bejelentkezés jelszóval, a feladatok megoldása, módosítása, stb. A tanteremben is van számítógép, gyakran használjuk az internetet órákon, akár egy-egy fogalom magyarázatához, akár képek kereséséhez. Csoportmunkában pedig bármikor odamehetnek, és rákereshetnek ismeretekre.
Szóval ezzel a hosszú bevezetéssel csak azt akartam érzékeltetni, hogy ők azt szokták meg, az internet használható a tanuláshoz. Használják is.
Kifejezetten szeretik azokat az órákat, amikor kivetítem a tartalmakat, vagy néhány multimédiás tananyagot. Úgy élik meg, hogy ilyenkor nem kell tanulni, elmegy vele az óra.
Mégis ők azok, akik imádják az online játékokat, és főleg ezzel töltik az időt otthon. Azt hiszem, ez életkori sajátosság.
Kiselőadásokhoz rendszeresen internetről gyűjtenek anyagot, bár ötöst csak a kézzel írott, rajzolt munkákra adok. Ezek kikerülnek a csoportjuk faliújságjára is.
A rendszeres könyvajánlás mellett megjelent már a weboldal ajánlás is. Ezt általában tananyaghoz kötötten kérem, de szívesen fogadunk bármilyen kedvenc oldalt. Volt aki a Teve klubbot, a Cartoon Network-ot, a Szinoníma szótár használatát, vagy az Elektronikus könyvtárat ajánlotta. (A szótárakat gyakran használjuk órán)
Úgy érzem, ez a korosztály megtanítható, hogy az internet egy eszköz. Nem itt éli világát, de fontos része. (vagy nem így van?)
A nyolcadikosok az országos trendet mutatják azzal a kivétellel, hogy az ügyintézés területén szinte csak a menetrendet használják. Valószínű nem ismerik a lehetőségeket (szüleik sem), ezek bemutatását be fogom illeszteni a tananyagba.
Ha tehetik, állandóan az msn-en lógnak, ez engem kikészít. Vagy a közösségi oldalakat böngészik.
Valószínű azért idegenkedem ezektől, mert én is tagja vagyok 2 közösségi oldalnak, de képtelen vagyok folyamatosan követni a dolgokat. Ezt már a gyerekek is észrevették, és a kapcsolattartási kezdeményezéseik elhaltak (volt olyan levél, amire 2 hónap múlva válaszoltam).
Ahhoz, hogy az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani tudjuk, előbb nekünk, pedagógusoknak kell ezeket az eszközöket megismerni, elfogadni. Vagyis része lenni a világuknak. Remélem a tanfolyam segít nekem ebben.
Fiatal kolléganőm, történelem szakos rendszeresen kapcsolatot tart a gyerekekkel msn-en, e-mailban, és csupa jó dolgokat mesélt róla.
Beszélnem kell még arról, hogy a felső tagozatos gyerekeink 80%-a roma (többiek 8 osztályos gimibe mentek). Körükben is kb. 30% van otthoni internetelérés, és mindenki használhatja a tantermi számítógépeket. Régebben csak a játék, csak a játék. Ezzel lehetett motiválni a tanulásra. Most már a tananyagot igyekszem úgy felépíteni informatika órán, hogy internethasználat mindig legyen, ha csak egy kicsi is. Az óra utolsó 5 perce általában szabad internetezés (ez is motivációként). És itt derült ki számomra, hogy megváltoztak az internetezési szokásaik. Akiket eddig nehezen fogtam munkára, most kérik a segítségemet képfeltöltésben, zenehallgatásban, videónézegetésben, e-mail cím létrehozásában, regisztrációban stb.
2 gimnazista gyereket készítettem fel emelt szintű informatika érettségire (előrehozott - most kaptam az értesítést a szóbeliről, hogy ok). Nagyon okosak, ők már tényleg hálózatos gyerekek. Szemem, szám elállt egy-egy attrakciójuk során. Otthoni gépüket bármikor elérhetik, ha kellett valami, máris áthozták; szuper telefonjaikkal csúda dolgokat műveltek. Velük tapasztaltam meg, hogy a tanár csak irányító. Amelett, hogy azért új dolgokat is tudtam nekik nyújtani, hihetetlenül élveztem kreativitásukat, és hogy egy dolgot hárman biztos, hogy háromféleképpen oldottunk meg.
Netgeneráció? Melyik?
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?• Ismerjük-e internetezési szokásaikat? • Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek? • Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?” • Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Gyerekeim kis településen laknak, mégis a kérdőívet kitöltők közül 1 kivétellel mindenkinek van otthon internete. A nagyobb korosztály állandón be van kapcsolva, a kisebbek inkább az 1-2 órát jelölték be. Elmondás szerint ez sem mindennapos, hétvégén inkább többet. Még érvényesül a szülői kontroll.
Beszélnék először a negyedikesekről, mert ők az én osztályom, és elsőtől figyelemmel kísérem őket. 1-3 osztályban szakköri keretben heti 1 órában volt informatika játékosan. Mivel 4-5 gyerek részt vett és vesz a Mozaikos internetes tanulmányi versenyen, ezért egyik folyamatos munkánk volt ennek a felületnek a megismerése, bejelentkezés jelszóval, a feladatok megoldása, módosítása, stb. A tanteremben is van számítógép, gyakran használjuk az internetet órákon, akár egy-egy fogalom magyarázatához, akár képek kereséséhez. Csoportmunkában pedig bármikor odamehetnek, és rákereshetnek ismeretekre.
Szóval ezzel a hosszú bevezetéssel csak azt akartam érzékeltetni, hogy ők azt szokták meg, az internet használható a tanuláshoz. Használják is.
Kifejezetten szeretik azokat az órákat, amikor kivetítem a tartalmakat, vagy néhány multimédiás tananyagot. Úgy élik meg, hogy ilyenkor nem kell tanulni, elmegy vele az óra.
Mégis ők azok, akik imádják az online játékokat, és főleg ezzel töltik az időt otthon. Azt hiszem, ez életkori sajátosság.
Kiselőadásokhoz rendszeresen internetről gyűjtenek anyagot, bár ötöst csak a kézzel írott, rajzolt munkákra adok. Ezek kikerülnek a csoportjuk faliújságjára is.
A rendszeres könyvajánlás mellett megjelent már a weboldal ajánlás is. Ezt általában tananyaghoz kötötten kérem, de szívesen fogadunk bármilyen kedvenc oldalt. Volt aki a Teve klubbot, a Cartoon Network-ot, a Szinoníma szótár használatát, vagy az Elektronikus könyvtárat ajánlotta. (A szótárakat gyakran használjuk órán)
Úgy érzem, ez a korosztály megtanítható, hogy az internet egy eszköz. Nem itt éli világát, de fontos része. (vagy nem így van?)
A nyolcadikosok az országos trendet mutatják azzal a kivétellel, hogy az ügyintézés területén szinte csak a menetrendet használják. Valószínű nem ismerik a lehetőségeket (szüleik sem), ezek bemutatását be fogom illeszteni a tananyagba.
Ha tehetik, állandóan az msn-en lógnak, ez engem kikészít. Vagy a közösségi oldalakat böngészik.
Valószínű azért idegenkedem ezektől, mert én is tagja vagyok 2 közösségi oldalnak, de képtelen vagyok folyamatosan követni a dolgokat. Ezt már a gyerekek is észrevették, és a kapcsolattartási kezdeményezéseik elhaltak (volt olyan levél, amire 2 hónap múlva válaszoltam).
Ahhoz, hogy az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani tudjuk, előbb nekünk, pedagógusoknak kell ezeket az eszközöket megismerni, elfogadni. Vagyis része lenni a világuknak. Remélem a tanfolyam segít nekem ebben.
Fiatal kolléganőm, történelem szakos rendszeresen kapcsolatot tart a gyerekekkel msn-en, e-mailban, és csupa jó dolgokat mesélt róla.
Beszélnem kell még arról, hogy a felső tagozatos gyerekeink 80%-a roma (többiek 8 osztályos gimibe mentek). Körükben is kb. 30% van otthoni internetelérés, és mindenki használhatja a tantermi számítógépeket. Régebben csak a játék, csak a játék. Ezzel lehetett motiválni a tanulásra. Most már a tananyagot igyekszem úgy felépíteni informatika órán, hogy internethasználat mindig legyen, ha csak egy kicsi is. Az óra utolsó 5 perce általában szabad internetezés (ez is motivációként). És itt derült ki számomra, hogy megváltoztak az internetezési szokásaik. Akiket eddig nehezen fogtam munkára, most kérik a segítségemet képfeltöltésben, zenehallgatásban, videónézegetésben, e-mail cím létrehozásában, regisztrációban stb.
2 gimnazista gyereket készítettem fel emelt szintű informatika érettségire (előrehozott - most kaptam az értesítést a szóbeliről, hogy ok). Nagyon okosak, ők már tényleg hálózatos gyerekek. Szemem, szám elállt egy-egy attrakciójuk során. Otthoni gépüket bármikor elérhetik, ha kellett valami, máris áthozták; szuper telefonjaikkal csúda dolgokat műveltek. Velük tapasztaltam meg, hogy a tanár csak irányító. Amelett, hogy azért új dolgokat is tudtam nekik nyújtani, hihetetlenül élveztem kreativitásukat, és hogy egy dolgot hárman biztos, hogy háromféleképpen oldottunk meg.
Netgeneráció? Melyik?
saját diák kérdőív kiértékelés
Amint jeleztem, nálunk 9 fő a 8. osztály. Ebből 7-en kitöltötték.
Gondoltam a 4. osztályból kiegészítem.
Nem jött össze. Minden gépen megnyitottam a kérdőívet a tenegen portálon, és aztán csak 4 mentődött el, gondolom mert egyszerre csinálták az én nevem alatt.
Hát ennyi.
11 kérdőívből nemigen lehet következtetéseket levonni (legalább is grafikonos megjelenítés fölösleges). Azért megpróbálom.
Gondoltam a 4. osztályból kiegészítem.
Nem jött össze. Minden gépen megnyitottam a kérdőívet a tenegen portálon, és aztán csak 4 mentődött el, gondolom mert egyszerre csinálták az én nevem alatt.
Hát ennyi.
11 kérdőívből nemigen lehet következtetéseket levonni (legalább is grafikonos megjelenítés fölösleges). Azért megpróbálom.
2009. november 9., hétfő
kérdőív
Hú, de régen írtam már. A határidős feladat után jól megérdemelt pihi.
Csak nem kellett volna ilyen sokáig.
Szóval diákkérdőív az internetezési szokásokról.
Nálunk 9 nyolcadikos van. Ebből hatan járnak ECDL-re, most készülünk az utolsó vizsgára.
Tegnap megkértem az osztályfőnököt, mert már nem lesz órám a határidőig, hogy töltsék ki papír alapon a kérdőívet. Most viszem be itthon, Így holnap talán már használhatom az adatokat.
Ja.
Tegnap webkonferenciáztunk. Tök jó volt, sajna maradt a chat szint, mert a technika ördöge.
Csak nem kellett volna ilyen sokáig.
Szóval diákkérdőív az internetezési szokásokról.
Nálunk 9 nyolcadikos van. Ebből hatan járnak ECDL-re, most készülünk az utolsó vizsgára.
Tegnap megkértem az osztályfőnököt, mert már nem lesz órám a határidőig, hogy töltsék ki papír alapon a kérdőívet. Most viszem be itthon, Így holnap talán már használhatom az adatokat.
Ja.
Tegnap webkonferenciáztunk. Tök jó volt, sajna maradt a chat szint, mert a technika ördöge.
2009. november 1., vasárnap
tc01A02
Tegnap végszóra beadtam a feladatot. Sajnos ez jellemző rám, az utolsó pillanatban.
Röviden. Szívesen jelentkeztem a képzésre, mert 2 éve már megismertem a moodle keretrendszert a Prompt által szervezett e-learning tanfolyamon, és akkor is nagyon tetszett.
Sajnos azóta nem foglalkoztam a témával.
A mostani képzéstől azt várom, hogy rutinszerű gyakorlatot szerezzek a hálózati tanulásban, és a digitális tananyagfejlesztés területén is lépjek előre.
Mindezt rengeteg gyakorlattal és minimális elméleti tanulásssal képzelem el.
Iskolámban az ECDL oktatás keretein belül szeretném kipróbálni az e-learninget. Ez szakköri keretben zajlik, és a gyerekeknek már van bizonyos rutinja. Biztosan ők is érdekesnek tartják majd, ha nem így kezdődnek a foglalkozások, hogy töltsd fel a házi feladatodat, és egy fél óra az értékeléssel, egyéni segítségnyújtással telik el.
Kicsit bőbeszédű lettem, de Robinson Ken előadásáról mindenképpen írnom kell.
Nagyon élveztem.
Azokat a gondolatokat írnám ide, amelyek azonnal megragadtak bennem:
· Nagyon nehéz az oktatással foglalkozók dolga, hiszen a gyereket „az oktatásnak kellene egy olyan jövőbe eljuttatni, amit fel sem foghatunk”.
· „A kreativitás ugyanolyan fontos, mint az írástudás, és ugyanolyan szinten kellene bánnunk vele.”
· „A gyerekek nem félnek tévedni”, de kineveljük belőlük – teljesítménykényszer. „Kinövünk a kreativitásból.”
· „Az a feladatunk, hogy kihozzunk belőlük valami jót.”
És még az intelligenciáról mondottak.
Aztán majd eljutunk az e-learning-ig is.
Röviden. Szívesen jelentkeztem a képzésre, mert 2 éve már megismertem a moodle keretrendszert a Prompt által szervezett e-learning tanfolyamon, és akkor is nagyon tetszett.
Sajnos azóta nem foglalkoztam a témával.
A mostani képzéstől azt várom, hogy rutinszerű gyakorlatot szerezzek a hálózati tanulásban, és a digitális tananyagfejlesztés területén is lépjek előre.
Mindezt rengeteg gyakorlattal és minimális elméleti tanulásssal képzelem el.
Iskolámban az ECDL oktatás keretein belül szeretném kipróbálni az e-learninget. Ez szakköri keretben zajlik, és a gyerekeknek már van bizonyos rutinja. Biztosan ők is érdekesnek tartják majd, ha nem így kezdődnek a foglalkozások, hogy töltsd fel a házi feladatodat, és egy fél óra az értékeléssel, egyéni segítségnyújtással telik el.
Kicsit bőbeszédű lettem, de Robinson Ken előadásáról mindenképpen írnom kell.
Nagyon élveztem.
Azokat a gondolatokat írnám ide, amelyek azonnal megragadtak bennem:
· Nagyon nehéz az oktatással foglalkozók dolga, hiszen a gyereket „az oktatásnak kellene egy olyan jövőbe eljuttatni, amit fel sem foghatunk”.
· „A kreativitás ugyanolyan fontos, mint az írástudás, és ugyanolyan szinten kellene bánnunk vele.”
· „A gyerekek nem félnek tévedni”, de kineveljük belőlük – teljesítménykényszer. „Kinövünk a kreativitásból.”
· „Az a feladatunk, hogy kihozzunk belőlük valami jót.”
És még az intelligenciáról mondottak.
Aztán majd eljutunk az e-learning-ig is.
2009. október 26., hétfő
tc01 gyakorlat2
Mennyiben felel meg ez a környezet a felsorolt e-learning 2.0-ás feltételeknek? Írjon erről néhány sort a tanulási naplójában.
A Tenegen tanulási környezet nagyon is megfelel a felsorolt feltételeknek. Nyitott, részvételre buzdít, motívál, nyomkövetés, értékelés, visszacsatolás is megvan.
A Tenegen tanulási környezet nagyon is megfelel a felsorolt feltételeknek. Nyitott, részvételre buzdít, motívál, nyomkövetés, értékelés, visszacsatolás is megvan.
tc01 gyakorlat
Milyen blokkot találhatunk még a tc01 nyitóoldalán?
Adminisztráció: Itt gyűjtjük a pontjainkat a tanusítványhoz, és a profilunkat módosíthatjuk.
Diákok és tanárok a neten: a Jenei blogbejegyzést el kell olvasnom.
Adminisztráció: Itt gyűjtjük a pontjainkat a tanusítványhoz, és a profilunkat módosíthatjuk.
Diákok és tanárok a neten: a Jenei blogbejegyzést el kell olvasnom.
tc01 a kezdetek
2009.10.27.
Végre bejelentkeztem.
Megszoktam a hajnali munkát, ilyenkor még tiszta a fejem. Egyedül vagyok a tenegen portálon :-)
Végre bejelentkeztem.
Megszoktam a hajnali munkát, ilyenkor még tiszta a fejem. Egyedül vagyok a tenegen portálon :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
